Interlinear verses Leviticus 17
  1. וַיְדַבֵּ֥ר
    the
    vai-da-BARE
    יְהוָ֖ה
    Lord
    yeh-VA
    אֶל
    spake
    el
    מֹשֶׁ֥ה
    unto
    moh-SHEH
    לֵּאמֹֽר׃
    Moses,
    lay-MORE
  2. דַּבֵּ֨ר
    unto
    da-BARE
    אֶֽל
    Aaron,
    el
    אַהֲרֹ֜ן
    and
    ah-huh-RONE
    וְאֶל
    unto
    veh-EL
    בָּנָ֗יו
    his
    ba-NAV
    וְאֶל֙
    sons,
    veh-EL
    כָּל
    and
    kahl
    בְּנֵ֣י
    unto
    beh-NAY
    יִשְׂרָאֵ֔ל
    all
    yees-ra-ALE
    וְאָֽמַרְתָּ֖
    the
    veh-ah-mahr-TA
    אֲלֵיהֶ֑ם
    children
    uh-lay-HEM
    זֶ֣ה
    of
    zeh
    הַדָּבָ֔ר
    Israel,
    ha-da-VAHR
    אֲשֶׁר
    and
    uh-SHER
    צִוָּ֥ה
    say
    tsee-WA
    יְהוָ֖ה
    unto
    yeh-VA
    לֵאמֹֽר׃
    them;
    lay-MORE
  3. אִ֥ישׁ
    man
    eesh
    אִישׁ֙
    soever
    eesh
    מִבֵּ֣ית
    mee-BATE
    יִשְׂרָאֵ֔ל
    there
    yees-ra-ALE
    אֲשֶׁ֨ר
    be
    uh-SHER
    יִשְׁחַ֜ט
    of
    yeesh-HAHT
    שׁ֥וֹר
    the
    shore
    אוֹ
    house
    oh
    כֶ֛שֶׂב
    of
    HEH-sev
    אוֹ
    Israel,
    oh
    עֵ֖ז
    that
    aze
    בַּֽמַּחֲנֶ֑ה
    killeth
    ba-ma-huh-NEH
    א֚וֹ
    an
    oh
    אֲשֶׁ֣ר
    ox,
    uh-SHER
    יִשְׁחַ֔ט
    or
    yeesh-HAHT
    מִח֖וּץ
    lamb,
    mee-HOOTS
    לַֽמַּחֲנֶֽה׃
    or
    LA-ma-huh-NEH
  4. וְאֶל
    bringeth
    veh-EL
    פֶּ֜תַח
    it
    PEH-tahk
    אֹ֣הֶל
    not
    OH-hel
    מוֹעֵד֮
    unto
    moh-ADE
    לֹ֣א
    the
    loh
    הֱבִיאוֹ֒
    door
    hay-vee-OH
    לְהַקְרִ֤יב
    of
    leh-hahk-REEV
    קָרְבָּן֙
    the
    kore-BAHN
    לַֽיהוָ֔ה
    tabernacle
    lai-VA
    לִפְנֵ֖י
    of
    leef-NAY
    מִשְׁכַּ֣ן
    the
    meesh-KAHN
    יְהוָ֑ה
    congregation,
    yeh-VA
    דָּ֣ם
    to
    dahm
    יֵֽחָשֵׁ֞ב
    offer
    yay-ha-SHAVE
    לָאִ֤ישׁ
    an
    la-EESH
    הַהוּא֙
    offering
    ha-HOO
    דָּ֣ם
    unto
    dahm
    שָׁפָ֔ךְ
    the
    sha-FAHK
    וְנִכְרַ֛ת
    Lord
    veh-neek-RAHT
    הָאִ֥ישׁ
    before
    ha-EESH
    הַה֖וּא
    the
    ha-HOO
    מִקֶּ֥רֶב
    tabernacle
    mee-KEH-rev
    עַמּֽוֹ׃
    of
    ah-moh
  5. לְמַעַן֩
    the
    leh-ma-AN
    אֲשֶׁ֨ר
    end
    uh-SHER
    יָבִ֜יאוּ
    that
    ya-VEE-oo
    בְּנֵ֣י
    the
    beh-NAY
    יִשְׂרָאֵ֗ל
    children
    yees-ra-ALE
    אֶֽת
    of
    et
    זִבְחֵיהֶם֮
    Israel
    zeev-hay-HEM
    אֲשֶׁ֣ר
    may
    uh-SHER
    הֵ֣ם
    bring
    hame
    זֹֽבְחִים֮
    zoh-veh-HEEM
    עַל
    their
    al
    פְּנֵ֣י
    sacrifices,
    peh-NAY
    הַשָּׂדֶה֒
    which
    ha-sa-DEH
    וֶֽהֱבִיאֻ֣ם
    they
    veh-hay-vee-OOM
    לַֽיהוָ֗ה
    offer
    lai-VA
    אֶל
    in
    el
    פֶּ֛תַח
    the
    PEH-tahk
    אֹ֥הֶל
    open
    OH-hel
    מוֹעֵ֖ד
    field,
    moh-ADE
    אֶל
    even
    el
    הַכֹּהֵ֑ן
    that
    ha-koh-HANE
    וְזָ֨בְח֜וּ
    they
    veh-ZA-veh-HOO
    זִבְחֵ֧י
    may
    zeev-HAY
    שְׁלָמִ֛ים
    bring
    sheh-la-MEEM
    לַֽיהוָ֖ה
    them
    lai-VA
    אוֹתָֽם׃
    unto
    oh-TAHM
  6. וְזָרַ֨ק
    the
    veh-za-RAHK
    הַכֹּהֵ֤ן
    priest
    ha-koh-HANE
    אֶת
    shall
    et
    הַדָּם֙
    sprinkle
    ha-DAHM
    עַל
    al
    מִזְבַּ֣ח
    the
    meez-BAHK
    יְהוָ֔ה
    blood
    yeh-VA
    פֶּ֖תַח
    upon
    PEH-tahk
    אֹ֣הֶל
    the
    OH-hel
    מוֹעֵ֑ד
    altar
    moh-ADE
    וְהִקְטִ֣יר
    of
    veh-heek-TEER
    הַחֵ֔לֶב
    the
    ha-HAY-lev
    לְרֵ֥יחַ
    Lord
    leh-RAY-ak
    נִיחֹ֖חַ
    at
    nee-HOH-ak
    לַֽיהוָֽה׃
    the
    LAI-VA
  7. וְלֹֽא
    they
    veh-LOH
    יִזְבְּח֥וּ
    shall
    yeez-beh-HOO
    עוֹד֙
    no
    ode
    אֶת
    more
    et
    זִבְחֵיהֶ֔ם
    offer
    zeev-hay-HEM
    לַשְּׂעִירִ֕ם
    la-seh-ee-REEM
    אֲשֶׁ֛ר
    their
    uh-SHER
    הֵ֥ם
    sacrifices
    hame
    זֹנִ֖ים
    unto
    zoh-NEEM
    אַֽחֲרֵיהֶ֑ם
    devils,
    ah-huh-ray-HEM
    חֻקַּ֥ת
    after
    hoo-KAHT
    עוֹלָ֛ם
    whom
    oh-LAHM
    תִּֽהְיֶה
    they
    TEE-heh-yeh
    זֹּ֥את
    have
    zote
    לָהֶ֖ם
    gone
    la-HEM
    לְדֹֽרֹתָֽם׃
    a
    leh-DOH-roh-TAHM
  8. וַֽאֲלֵהֶ֣ם
    thou
    va-uh-lay-HEM
    תֹּאמַ֔ר
    shalt
    toh-MAHR
    אִ֥ישׁ
    say
    eesh
    אִישׁ֙
    unto
    eesh
    מִבֵּ֣ית
    them,
    mee-BATE
    יִשְׂרָאֵ֔ל
    Whatsoever
    yees-ra-ALE
    וּמִן
    man
    oo-MEEN
    הַגֵּ֖ר
    ha-ɡARE
    אֲשֶׁר
    there
    uh-SHER
    יָג֣וּר
    be
    ya-ɡOOR
    בְּתוֹכָ֑ם
    of
    beh-toh-HAHM
    אֲשֶׁר
    the
    uh-SHER
    יַֽעֲלֶ֥ה
    house
    ya-uh-LEH
    עֹלָ֖ה
    of
    oh-LA
    אוֹ
    Israel,
    oh
    זָֽבַח׃
    or
    ZA-vahk
  9. וְאֶל
    bringeth
    veh-EL
    פֶּ֜תַח
    it
    PEH-tahk
    אֹ֤הֶל
    not
    OH-hel
    מוֹעֵד֙
    unto
    moh-ADE
    לֹ֣א
    the
    loh
    יְבִיאֶ֔נּוּ
    door
    yeh-vee-EH-noo
    לַֽעֲשׂ֥וֹת
    of
    la-uh-SOTE
    אֹת֖וֹ
    the
    oh-TOH
    לַֽיהוָ֑ה
    tabernacle
    lai-VA
    וְנִכְרַ֛ת
    of
    veh-neek-RAHT
    הָאִ֥ישׁ
    the
    ha-EESH
    הַה֖וּא
    congregation,
    ha-HOO
    מֵֽעַמָּֽיו׃
    to
    MAY-ah-MAIV
  10. וְאִ֨ישׁ
    whatsoever
    veh-EESH
    אִ֜ישׁ
    man
    eesh
    מִבֵּ֣ית
    mee-BATE
    יִשְׂרָאֵ֗ל
    there
    yees-ra-ALE
    וּמִן
    be
    oo-MEEN
    הַגֵּר֙
    of
    ha-ɡARE
    הַגָּ֣ר
    the
    ha-ɡAHR
    בְּתוֹכָ֔ם
    house
    beh-toh-HAHM
    אֲשֶׁ֥ר
    of
    uh-SHER
    יֹאכַ֖ל
    Israel,
    yoh-HAHL
    כָּל
    or
    kahl
    דָּ֑ם
    of
    dahm
    וְנָֽתַתִּ֣י
    the
    veh-na-ta-TEE
    פָנַ֗י
    strangers
    fa-NAI
    בַּנֶּ֙פֶשׁ֙
    that
    ba-NEH-FESH
    הָֽאֹכֶ֣לֶת
    sojourn
    ha-oh-HEH-let
    אֶת
    among
    et
    הַדָּ֔ם
    you,
    ha-DAHM
    וְהִכְרַתִּ֥י
    that
    veh-heek-ra-TEE
    אֹתָ֖הּ
    eateth
    oh-TA
    מִקֶּ֥רֶב
    any
    mee-KEH-rev
    עַמָּֽהּ׃
    manner
    ah-MA
  11. כִּ֣י
    the
    kee
    נֶ֣פֶשׁ
    life
    NEH-fesh
    הַבָּשָׂר֮
    of
    ha-ba-SAHR
    בַּדָּ֣ם
    the
    ba-DAHM
    הִוא֒
    flesh
    heev
    וַֽאֲנִ֞י
    is
    va-uh-NEE
    נְתַתִּ֤יו
    in
    neh-ta-TEEOO
    לָכֶם֙
    the
    la-HEM
    עַל
    blood:
    al
    הַמִּזְבֵּ֔חַ
    and
    ha-meez-BAY-ak
    לְכַפֵּ֖ר
    I
    leh-ha-PARE
    עַל
    have
    al
    נַפְשֹֽׁתֵיכֶ֑ם
    given
    nahf-shoh-tay-HEM
    כִּֽי
    it
    kee
    הַדָּ֥ם
    to
    ha-DAHM
    ה֖וּא
    you
    hoo
    בַּנֶּ֥פֶשׁ
    upon
    ba-NEH-fesh
    יְכַפֵּֽר׃
    the
    yeh-ha-PARE
  12. עַל
    al
    כֵּ֤ן
    I
    kane
    אָמַ֙רְתִּי֙
    said
    ah-MAHR-TEE
    לִבְנֵ֣י
    unto
    leev-NAY
    יִשְׂרָאֵ֔ל
    the
    yees-ra-ALE
    כָּל
    children
    kahl
    נֶ֥פֶשׁ
    of
    NEH-fesh
    מִכֶּ֖ם
    Israel,
    mee-KEM
    לֹא
    No
    loh
    תֹ֣אכַל
    TOH-hahl
    דָּ֑ם
    soul
    dahm
    וְהַגֵּ֛ר
    of
    veh-ha-ɡARE
    הַגָּ֥ר
    you
    ha-ɡAHR
    בְּתֽוֹכְכֶ֖ם
    shall
    beh-toh-heh-HEM
    לֹא
    eat
    loh
    יֹ֥אכַל
    blood,
    YOH-hahl
    דָּֽם׃
    neither
    dahm
  13. וְאִ֨ישׁ
    whatsoever
    veh-EESH
    אִ֜ישׁ
    man
    eesh
    מִבְּנֵ֣י
    mee-beh-NAY
    יִשְׂרָאֵ֗ל
    there
    yees-ra-ALE
    וּמִן
    be
    oo-MEEN
    הַגֵּר֙
    of
    ha-ɡARE
    הַגָּ֣ר
    the
    ha-ɡAHR
    בְּתוֹכָ֔ם
    children
    beh-toh-HAHM
    אֲשֶׁ֨ר
    of
    uh-SHER
    יָצ֜וּד
    Israel,
    ya-TSOOD
    צֵ֥יד
    or
    tsade
    חַיָּ֛ה
    of
    ha-YA
    אוֹ
    the
    oh
    ע֖וֹף
    strangers
    ofe
    אֲשֶׁ֣ר
    that
    uh-SHER
    יֵֽאָכֵ֑ל
    sojourn
    yay-ah-HALE
    וְשָׁפַךְ֙
    among
    veh-sha-fahk
    אֶת
    you,
    et
    דָּמ֔וֹ
    which
    da-MOH
    וְכִסָּ֖הוּ
    hunteth
    veh-hee-SA-hoo
    בֶּֽעָפָֽר׃
    and
    BEH-ah-FAHR
  14. כִּֽי
    it
    kee
    נֶ֣פֶשׁ
    is
    NEH-fesh
    כָּל
    the
    kahl
    בָּשָׂ֗ר
    life
    ba-SAHR
    דָּמ֣וֹ
    of
    da-MOH
    בְנַפְשׁוֹ֮
    all
    veh-nahf-SHOH
    הוּא֒
    flesh;
    hoo
    וָֽאֹמַר֙
    the
    va-oh-MAHR
    לִבְנֵ֣י
    blood
    leev-NAY
    יִשְׂרָאֵ֔ל
    of
    yees-ra-ALE
    דַּ֥ם
    it
    dahm
    כָּל
    is
    kahl
    בָּשָׂ֖ר
    for
    ba-SAHR
    לֹ֣א
    the
    loh
    תֹאכֵ֑לוּ
    life
    toh-HAY-loo
    כִּ֣י
    thereof:
    kee
    נֶ֤פֶשׁ
    therefore
    NEH-fesh
    כָּל
    I
    kahl
    בָּשָׂר֙
    said
    ba-SAHR
    דָּמ֣וֹ
    unto
    da-MOH
    הִ֔וא
    the
    heev
    כָּל
    children
    kahl
    אֹֽכְלָ֖יו
    of
    oh-heh-LAV
    יִכָּרֵֽת׃
    Israel,
    yee-ka-RATE
  15. וְכָל
    every
    veh-HAHL
    נֶ֗פֶשׁ
    soul
    NEH-fesh
    אֲשֶׁ֨ר
    that
    uh-SHER
    תֹּאכַ֤ל
    eateth
    toh-HAHL
    נְבֵלָה֙
    that
    neh-vay-LA
    וּטְרֵפָ֔ה
    which
    oo-teh-ray-FA
    בָּֽאֶזְרָ֖ח
    died
    ba-ez-RAHK
    וּבַגֵּ֑ר
    of
    oo-va-ɡARE
    וְכִבֶּ֨ס
    itself,
    veh-hee-BES
    בְּגָדָ֜יו
    or
    beh-ɡa-DAV
    וְרָחַ֥ץ
    that
    veh-ra-HAHTS
    בַּמַּ֛יִם
    which
    ba-MA-yeem
    וְטָמֵ֥א
    was
    veh-ta-MAY
    עַד
    torn
    ad
    הָעֶ֖רֶב
    with
    ha-EH-rev
    וְטָהֵֽר׃
    beasts,
    veh-ta-HARE
  16. וְאִם֙
    if
    veh-EEM
    לֹ֣א
    he
    loh
    יְכַבֵּ֔ס
    wash
    yeh-ha-BASE
    וּבְשָׂר֖וֹ
    them
    oo-veh-sa-ROH
    לֹ֣א
    not,
    loh
    יִרְחָ֑ץ
    nor
    yeer-HAHTS
    וְנָשָׂ֖א
    bathe
    veh-na-SA
    עֲוֹנֽוֹ׃
    his
    uh-oh-NOH